FÕOLDAL  
HK MUZSLYA
 
MÁRIA SZENT NEVE
 
SZERVÓ M. ISKOLA
   
   
MUZSLAI PETŐFI SÁNDOR MME
 
LEHEL SK
 
   
   
   
   
   
MAGYAR HÁZ
 
 

SZJMSZ

   
   
MUZSLYAI ÚJSÁG-137
 
AMATÕR SZAKÁCSOK
 
KÖZÉP-BÁNÁTI
     
   
   
Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesület
   

   

MAKK-TÁRLAT

Egy gazdag kiállítás nyílt meg április utolsó napján a nagybecskereki Kultúrközpontban, ahol a MAKK, a Muzslyai Amatõr Képzõművészek Klubja mutatkozott be. Hallai Mihálytól a klub elnökétõl megtudtuk, hogy a városban ez az elsõ ilyen nagyobb kiállításuk, pontosan 45 képzõmûvész, vagy kézmûves, mintegy száz alkotása került közszemlére. A megnyitó, vagy pontosabban a hívogató részét képezte a MAKK-ban tevékenykedõ, kancsikázni is tudó alkotók pattogtatása, amivel sikerült felhívni magukra a figyelmet, majd utána beinvitálták a járókelõket a kiállítás megtekintésére. A megnyitóünnepség keretében felléptek a muzslyai Petõfi Sándor MME-bõl a kis és a középsõ mazsorett csoport tagjai, a vegyes kórus és a citerazenekar. Aleksandar Kaèar akadémiai képzõmûvész nyitotta meg hivatalosan a tárlatot, aki ugyancsak tagja a MAKK-nak, és akire az amatõr alkotók tanítómesterként tekintenek. A látogatókat arra kérte, hogy ne legyenek túl szigorúak a kiállításon látott képzõmûvészeti alkotások elbírálásában, hiszen amatõrökrõl van szó, azonban a gyönyörû alkotások a lelkes amatõröket dicsérik – mondta a mûvész.
A kiállítás tíz napig volt látható a Kultúrközpont elõcsarnokában.

Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília


Anyanyelvápolók szemléje – a nagybecskereki csoport is fellép a gálán

Muzslyán tartották meg 2010. április 23-án a X. Suliszínház Fesztivál keretében az anyanyelvápoló csoportok szemléjét. Tíz darabot vittek színre a kis színészek. A Jódal Rózsa, Nagy Margit, Zerebélyi Tényi Edit és Takarics Róbert összetételû zsûri értékelése szerint a szemle legjobb elõadása lett a Nagybecskereki Oktatási Központ nagy csoportjának darabja, a fiatalok Petõfi Sándor János vitézét vitték színre, Lukács Gabriella rendezésében. Ugyanakkor a legjobb rendezésért is kaptak díjat, valamint a darabban elhangzott énekért az elõadót, Muhi Dánielt díjazták. A nagybecskereki és muzslyai diákokból összeállt csoport jogot nyert arra, hogy az Óbecsén, április 26-án, megrendezésre kerülõ X. Suliszínház Fesztivál gáláján is színre léphetnek.
Az ürményházi anyanyelvápoló csoport a Kutya-macska barátság címû darabot adta elõ, és a szép maszkokért kaptak díjat. A nezsényi anyanyelvápoló csoport Tóth Zoltán: Bolondos királyság címû darabját vitte színre, és a jó humorért részesültek díjban. A tamásfalvi anyanyelvápolók alsósai a Ludas Matyit adták elõ, közülük Raffa Viktor kiemelkedõen teljesített. A bókai színészek elõadásának címe Reggeli beszélgetés volt, és a zsûri tagjai náluk a lelkiismeretes felkészülést díjazták. A Nagybecskereki Oktatási Központ Csipet-csapata a Grimm mese nyomán adta elõ a Szebeni muzsikusok címû darabot, a szép jelmezekért érdemeltek ki díjat. Módos – Káptalanfalva anyanyelvápoló csoportja Zelk Zoltán: A három nyúl címû elõadást játszotta. A zsûri a narrátort, Bakos Erikát díjazta a szép beszédért. A tamásfalvi nagy csoport Takarics Róbert: Lányok címû darabját vitték színre, az angyal szerepéért Nyitrai Diana kapott elismerõ oklevelet. A homokrévi anyanyelvápoló csoport tagjai A négy gyertya meséjét adták elõ. Elismerésben részesítették õket a jó szövegválasztásért, és a jó értelmezésért. A magyarittabéi anyanyelvápoló csoport a Piroska és a farkas címû mesét játszották le, és az összjátékért érdemeltek ki díjat.

Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília


FAROKTÓL FÖLFELÉ
A muzslyai Petõfi Sándor MME színtársulata március 21-én teltház elõtt mutatta be Pozsgai Zsolt Faroktól fölfelé címû, kétrészes komédiáját. Kardos Krisztián színmûvész, a darab rendezõje elmondta, amikor felkérték, hogy készítsen el velük egy elõadást, akkor a színészeknek egy kérelmük volt, hogy vígjáték legyen a választott mû. Az interneten böngészve lelt rá Pozsgai Zsolt darabjára, amely valójában hasonlít a szalondrámára, mégsem teljesen az, ugyanis néhol érintkezik az abszurddal.
A bemutató után a közönség vastapssal jutalmazta a színészeket és a rendezõt. Krisztián csak annyit mondott, hogy a bemutatón mindenki a maximumot adta magából, tényleg a lehetõ legjobban sikerült az elõadás. A színészek közül néhányan elsõ alkalommal léptek úgy igazán a színpadra, egy-két rövid jelenet mellett ez jelentette számukra a „mélyvizet”. A játék nehézségeit leküzdötték, megbirkózott ki-ki a saját szerepével. A színészek csak az anyagiak hiányából eredendõen a munkakörülményekre panaszkodtak, hiszen több alkalommal is hideg teremben próbáltak. Arról, hogy hol jobb játszani, itthon, vagy vidéken, a színészek véleménye megoszlik. Egyesek szerint Muzslyán könnyebb a színpadra kiállni, míg mások úgy vélik, hogy éppen a fordítottja állja, mert itthon minél több szempár figyeli az elõadást, az annyi ismerõst rejt…
A muzslyai Petõfi színészei közül a darabban játszott Szeles Zsolt, Oláh-Venczel Erika, Somorai Péter, Balázs Magdaléna, Szabó Attila, Juhász Valentin, Putyora Laura, Sándor Zita, és Márton Ramóna. Közremûködött még a két súgó, Balázs Viktória és Szeles Andrea, Kocsis Mária, az ügyelõ, és a mûszaki munkatárs, Dér Péter. A zenét írta Danilo Mihnjeviæ.
E darabbal a muzslyai Petõfi Sándor MME színészei beneveztek a Szilágyin megrendezésre került Vajdasági Amatõr Színjátszók XV. Vetélkedõjére, ahol március 23-án mutatkoztak be.
Bõvebben...
A bemutató után készült egy hangképes összeállítás. Íme!

k-ko



TALPRA MAGYAR! – ÜNNEPI MÛSOR MUZSLYÁN

A muzslyai Petõfi Sándor MME szervezésében, a római katolikus plébánia és a Szervó Mihály Általános Iskola közremûködésével tartották meg március 14-én a Talpra magyar! címû alkalmi mûsort, amellyel az 1848/49-es szabadságharcra és forradalomra emlékeztek. Elsõként a Mária Szent neve templomban fél hatkor misét szolgáltattak a forradalom és szabadságharc áldozatai tiszteletére, majd azt követõen a mûvelõdési egyesületben kezdõdött az alkalmi mûsor. A Himnuszt a Zenészek és Énekesek Egyesületének tagjai játszották el, továbbá egy összeállítást készítettek az iskolás diákok, akik a dalokon, verseken keresztül idézték fel a múltat. Az esten Pacsa Árpád történelem szakos tanár mondott történelmi méltatást az 1848/49-es szabadságharcról. A mûsor keretében felléptek még a Petõfi a szívünkben elnevezésû szavalóverseny legjobbjai közül néhányan, név szerint Nagy Aurea, Lackó Inesz, Hofmann Delilla, Margit Márta és Muhi Dániel. A Petõfi Sándor MME-bõl színre lépett a Margaréta énekcsoport, a citerazenekar és a vegyes kórus.
Bõvebben...
A történelmi méltatás itt hallható!

k-ko


PETÕFI A SZÍVÜNKBEN
A muzslyai Petõfi Sándor MME hagyományosan, minden évben megszervezi a Petõfi a szívünkben elnevezésû szavalóversenyt a Közép-bánáti magyar diákok részére. Az elmúlt évekhez viszonyítva, az idén voltak a legtöbben, összesen 109 szavaló nevezett be a versenyre. A háromtagú zsûri – Varga Katalin nyugalmazott magyar szakos tanár, Kovács Jolánka magyar szakos tanár, a helybeli Szervó Mihály Általános Iskola könyvtárosa, és Kardos Krisztián színmûvész – öt kategóriában osztott ki díjakat. Az elsõ és második osztályosok kategóriájában a legjobb lett Nagy Aurea, második díjas lett Trankulov Glória, harmadik díjat kapott Ballai Adrián. Két különdíjat is kiosztottak, ezt Csíkos Szabolcs és Jaksa Csaba érdemelte ki. A harmadik és negyedikesek kategóriájában elsõ díjban részesült Lackó Inesz, a második díjat Kónya Leon kapta, harmadik díjat érdemelt Szarapka Dávid. Különdíjat is osztott e kategóriában a zsûri, Borbély Adrián érdemelte ki. Az ötödikesek és hatodikosoknál a legjobb lett Hoffmann Delilla, utána következett Margit Márta, majd a harmadik helyre került Barta Frigyes. A különdíjat Bancsov Albertnek és Szarvák Zsoltnak ítélték oda. A hetedikesek és nyolcadikosok mezõnyében az elsõ helyen végzett Muhi Dániel, második díjban részesült Ördög Árpád, míg a harmadik Rúzsa Róbert lett.
A középiskolások kategóriájában kevesen versenyeztek, egy elsõ díjat osztott ki a zsûri, Kretler Katarina kapta.
A szavalóverseny legjobbjai március 14-én fellépnek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezendõ est keretében.
Bõvebben...
A zsűri három tagjával készült „kollázs” itt hallható!

Kónya-Kovács Otília



SZILASI EMLÉKNAP - HATODSZOR
Hatodik alkalommal szervezte meg Muzslyán a Petõfi Sándor MME a Szilasi Emléknapot, amelyet Szilasi Miska bácsi, muzslyai citerás emlékére, és a citerajáték népszerûsítése érdekében rendeznek meg. Dobó József, az egyesület elnöke üdvözölte elsõként az egybegyûlteket, aki elmondta, hogy a vajdasági citeramuzsika kedvelõk, és –mûvelõk, ha csak tehetik, eljönnek erre a rendezvényre. Azonban az idén is hiányoztak néhányan a sorból. Hozzáfûzte, hogy „a citeramuzsika a falusi nép zenéje, a citera egy egyszerû hangszer, de ugyanakkor csodákra képes: együtt sír az emberrel, ha az bánatos, felvidít, és táncra perdít, ha egy kis ok is van rá”.
Az üdvözlõbeszéd után Juhász Attila a Tartományi Mûvelõdési Titkárság segédtitkára nyitotta meg a VI. Szilasi Emléknapot. A rendezvény után elmondta, örömmel tölti el, hogy nem csak a „bejáródott” citerásoknak van ezen a rendezvényen fellépési lehetõségük, hanem a kezdõ citerások, a fiatalok is alkalmat kapnak a bemutatkozásra. Továbbá kiemelte, hogy fontos egy olyan hagyományt megteremteni és õrizni, amely egy hangszer kultusza köré épült föl, és egy helybeli citerás, sajátságos citerajátékának a továbbápolását célozta meg. Hangsúlyozta, hogy „a hagyományápolás az, amely bennünket közösséggé tud formálni, és bármennyien is vagyunk, együtt tudunk énekelni, és az együtt éneklõ, közösen zenélõ ember az, aki igazán közösséget, és egységet tud alkotni”.
A rendezvényt, mint minden évben, Szilasi Mihály bácsi lányai - családjaikkal együtt - is megtisztelték jelenlétükkel, és az elnöktõl átvették az idei emléklapokat. A rendezvény megnyitója után Bakos Kinga, a Petõfi szavalója elõadta Fehér Ferenc: Apám citerája címû versét, citerán játszott Lele József.
Ezen az esten a vajdasági citeraszólisták, -kettõsök és -zenekarok közül jelen voltak a magyarcsernyei, a csókai, a szentmihályi, a temerini, a pacséri, a topolyai, a kisoroszi, a torontálvásárhelyi és a muzslyai zenészek, ugyanakkor a közönség nagy örömére Magyarországról, Budapestrõl ismét ellátogatott e rendezvényre a csókai születésû Borsi Ferenc, citeramûvész, elõadó, oktató. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a Szilasi Emléknap, Borsi Ferenc elmondta, hogy kevés a lehetõség a tapasztalatcserére, hogy a citerások egymásról halljanak, mert nem elég az interneten tartani egy e-mail-lel a kapcsolatot, hanem jó látni, hallani, hogy ki hol tart, mik azok a gondok, amelyek foglalkoztatják õket.
-Egy ilyen citerások rendezvényére, találkozójára nagyon nagy szükség van a Vajdaságban, valamikor a Durindó úgy indult, hogy a citerások találkozója lesz, de azután kiterebélyesedett és minden népzenének a fesztiválja lett. Szerintem a citerás mûfaj van olyan tömeges, hogy jusson neki egy olyan rendezvény, ahol csak citerások találkoznak. Erre egy gyönyörûen kitalált rendezvény ez a Szilasi Emléknap, többszörösen is, mert itt Szilasi Mihályra emlékezve egy olyan zenei játékmód maradt fönt, amely egyedülálló az egész Kárpát-medencében, és ennek az örökségét láthatjuk örömmel Lele Józsi bácsinak a kitüntetésével, hiszen õ ezt a stílust ápolva kapta meg a Magyar Életfa díjat. Itt van egy nagyon gazdag hagyomány, örökség, ami érték, és erre építve jó, hogyha évente legalább egyszer, mi citerások tudunk találkozni.
Hangfelvétel...
Bõvebben...
Kónya-Kovács Otília




VALENTIN-NAPI TÁRLAT ÉS KÖZGYÛLÉS

Február 12-én tartotta meg évi közgyûlését a muzslyai Petõfi Sándor MME, amelyre meghívták a tagságot, a helybeli civil szervezetek képviselõit és a helyi közösség tanácsának tagjait is. A közgyûlést megelõzte a tizedik alkalommal megrendezett Valentin-napi MAKK-tárlat. Összesen 30 alkotást láthatott a közönség, ugyanakkor 10 kancsikát is kiállítottak, hiszen azok is kézimunkák (valakiknek a „nagy szerelmét” jelenti a kancsikázás). Tehát 24 képzõmûvész és 10 kézmûves állította ki munkáit, amelyek február végéig ékesítik a Petõfi nagytermét.
Dobó József a Petõfi Sándor MME elnöke a közgyûlésen beszámolt az elmúlt év eredményeirõl, sikereirõl, elmondva azt, hogy összesen 74 fellépésük volt. Az elnök ismertette a 2010. évre szóló terveket is, amelyeknek megvalósítása az anyagiaktól függ, hiszen köztudott, hogy Muzslyán, az év elején megszûnt a helyi járulék, így a településen igen nagy gondot jelent már az épületek fenntartása is. Az egyesületben odafigyelnek a pályázatokra, így minden lehetõséget megragadva igyekeznek minél több alaphoz pályázni, hogy ilyen módon biztosítsák programjaikra az anyagiakat. A mûvelõdési egyesületben jelenleg 12 szakosztály mûködik, mégpedig a Pillangó tánccsoport, a kis- és a nagy mazsorett táncosok, a Margaréta kórus, az Aprókák énekkar, mesemondók, a Pöngetõ citerazenekar, a citerazenekar és a vegyes kórus, a szavalók, az amatõr színészek szakcsoportja és a MAKK tagjai. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az idén is eljussanak minden szemlére, fesztiválra, amelyek sokat jelentenek a csoportoknak.
A Petõfi Sándor MME fontosnak tartja, hogy az idén is megünnepeljék egy-egy rendezvény keretében a nemzeti ünnepeinket, március 15-ét, augusztus 20-át, október 6-át és október 23-át. Továbbá az egyházi ünnepekrõl sem feledkeznek meg, mégpedig a Húsvétról, a muzslyai Búcsúról, Mikulás-napjáról és Karácsonyról. A hagyományok megtartása, továbbéltetése céljából továbbra is lesz májusfa-állítása és -bontása, ez utóbbikor pünkösdi bál, továbbá aratóünnepség és -bál. E rendezvények mellett megtartják még az évadnyitó mûsorukat, és az iskolaévzáró ünnepséget.

A kiállításról Hallai Mihály, a MAKK elnöke mondott többet.
Az évi közgyûlés összegzését Dobó Józseftõl, a Petõfi elnökétõl kértük.

Kónya-Kovács Otília




A SÁNTACITERÁZÁS NAGY MESTERE

A Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség Magyar Életfa Díját a muzslyai Lele József is kiérdemelte, õt a muzslyai Petõfi Sándor MME nevében, Dobó József elnök terjesztette fel erre a rangos elismerésre. A díjkiosztó utáni napokban beszélgettünk el Józsi bácsival, népmûvésszel, citeraszólistával, oktatóval. A beszélgetéskor elsõként a gyerekkorba vezettük vissza szálakat, amikor megtörtént a citeramuzsikával az elsõ találkozása.
-Magyarcsernyei születésû vagyok. Lehettem, olyan 9-10 éves, abban az idõben nálunk gyerekbálokat, ún. kis bált szerveztek vasárnap délutánonként, ami úgy nézett ki, hogy háznál kiüresítettek egy szobát, a falhoz székekre, padokra ültek az anyukák, az asztalnál pedig játszott a citerás, a gyerekek meg tanultak táncolni. Én is ott voltam a bálban, és Sanyi bácsi – mert így hívták a citerást – valamiért kiment, én meg odaléptem a citerához, és elkezdtem pöngetni. Erre Sanyi bácsi, mikor visszajött, rákérdezett, „no, öcsém, akarsz citerázni?”. Mondtam is, hogy hát szeretnék, ha meg tudom tanulni. Mivel akkoriban még nem volt citerám, Sanyi bácsi meg három ház ellen lakott tõlünk, mindennap meglátogattam. Áthúzott hozzá a vágy. Emlékszem, hogy az elsõ nóta, amelyet megtanultam citerázni, az a Kis kendõ, nagy kendõ, simára van vasalva címû volt. Utána hallásból megtanultam a többi nótát is. Mert én a kottát nem ismerem.
*Mikor lett saját citerája?
-A nagybátyám, aki egyébként asztalos volt, Sanyi bácsival, aki szintén szeretett barkácsolni, összetákoltak nekem egy citerát. Õszintén megmondva, nem tetszett nekem az a citera, egyáltalán nem volt tökéletes, szép hangzása. Nem is játszottam én sokáig rajta, mert közben, ahogy nõttem, inkább a labdarúgás felé vonzódtam. Igaz, néha csakis elõvettem a citerámat, a barátok társaságában pengettem, meg hetedikes/nyolcadikos korunkban mi magunk is szerveztünk bálokat, ahol jómagam muzsikáltam. Utána a cipészszakmát választottam – cipészettel még mái napig is foglalkozok -, és kevés idõ maradt a citerázásra. Katonaság után kerültem Muzslyára, ahol aztán megismerkedtem a híres Szilasi Miska bácsi citerazenekarával megismerkedtem.
*Hogyan került a muzslyai Petõfiben mûködõ citerazenekarba?
-Érdekes, hogy eleinte az idõs citerások nem jó szívvel fogadtak, nem jó szemmel nézték, hogy én be szeretnék állni közéjük. Mondtam is az akkor elnöknek, hogy „Katona bácsi, nekem nem érdemes itt a citerásokkal muzsikálni, mert látom, hogy nem szívesen látnak közöttük”. Egy évnyi idõszakra vissza is vonultam. Elmúlt egy év, és Baráth Béla bácsi, az egyik citerás, aki citerakészítéssel is foglalkozott, készített nekem is hangszert, nos ez volt az elsõ rendes citerám. Ez sokkal jobban szólt, és az idõs citeratársak is, mintha „megtértek” volna, egészen befogadtak közéjük. Együtt játszottunk, és megszerettek. Négy-öt év múlva már én vezettem a citerazenekart, mert Szilasi Miska bácsi már beteges volt.
*Vajdaság-szerte ismert Szilasi Mihály mûvészete, bizonyára nagyon sokat jelentett Önnek, hogy tõle tanulhatott…

-Valóban sokat tanultam tõle, meg a citerazenekar többi tagjától is, de nekem legjobban Miska bácsi játéka tetszett a legjobban. Egyébként egy nagyon erõs zenekar volt a muzslyai. Hogy utánoztam-e az õ játékát, vagy sem, azt nem tudom, de az ún. sántaciterázást, ami Szilasi Mihály bácsitól ered, én úgy átvettem, hogy szinte észre se vettem. Késõbb, amikor elkerültünk az egyik Durindóra, dr. Szöllõssy Vágó László szólt elismerõen a muzsikámról, megjegyezve, hogy úgy zenélek, mint Miska bácsi. Ekkor eszméltem fel, hogy mekkora érték van a birtokomban.
*És ezt az „értéket”, tudást adja át a Pöngetõ citerazenekarnak, amelynek fiatal diákok a tagjai…
-Õket már tudatosan vittem bele a sántaciterázás módjába, és õk is elsajátították ezt a játékot. Szerintem a gyerekek, úgy, mint jómagam annak idején, õk se fogták fel, hogy hogyan játszanak. Hét éve kezdtem el velük foglalkozni. Egy alkalommal elhívott az iskolaigazgató az iskolába, azzal az elképzeléssel, hogy jó volna alapítani egy citerazenekart a tehetséges gyerekekbõl. Elfogadtam a meghívást, és muzsikáltam jó néhány nótát a gyerekeknek, hogy hátha velemelyiknek megtetszik a hangszer, voltak vagy 12-en. Majd a próbák után maradtunk 10-en, és végül nyolcnál megálltunk. Amióta elkezdtem velük foglalkozni, mindig felkészítettem õket a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedõre, az Aranycitera elnevezésû vetélkedõre, és a díjak sem maradtak el. Mindig az élvonalban voltunk. Ennek nagyon örülök, mert ez a tevékenységem legjava, hogy át tudom adni a tudásomat a gyerekeknek.

*Az sem mellékes, hogy Ön milyen eredményeket ért el…
-Talán a legnagyobb elismerés, hogy részt vehettem Budapesten egy nemzetközi, népzenei fesztiválon, ahol Vajdaságot képviseltem, mint citeraszólista. Ugyanakkor a Muzslya helyi közösség is elismerésben részesített, továbbá megkaptam a Petõfi Sándor MME arany plakettjét.
*A Magyar Életfa Díj mit jelent az Ön számára?
-Amikor meghallottam, hogy engem is felterjesztettek erre a díjra, meg hogy meg is kaptam, nagyon megörültem. Azon kezdtem gondolkodni, vajon megillet engem ez a díj, de rájöttem, hogy bizonyára más is felfigyelt a munkámra.
*A családban is van utánpótlás, hisz kisunkája, Lele Brigitta is a nagyapja nyomdokaiban lépked, öt éves kora óta énekel, és Ön kísérte citerán több alkalommal is, amikor voltak a fellépései…
-Ez nagyon jó érzés, mondhatom. Hisz óvodás korában csak énekelt, majd, ahogy nõtt, úgy kezdett játszani a citerán. Talán õ folytatni fogja azt, amit én elkezdtem.
*El lehet mondani, hogy valójában mi a titka a sántaütésnek, sántaciterázásnak?
-Hirtelen nem is tudnám elmagyarázni, inkább csak meg tudom mutatni… Valahogy talán úgy képzelhetõ el, mint amikor egy embernek az egyik lába rövidebb, és táncol, és tánc közben is, mintha sántítana…
Persze elõkerült közben Józsi bácsi citerája, és rögtön mutatta is a sántaciterázás fortélyát. A képletes elmondás talán megfelel a valóságnak… Azonban hallani kell, akkor érezheti meg az ember a citerazene „lüktetését”. Lele József még elmondta, hogy a zene az életébõl nem hiányozhat. Ha nincs más dolga, elõveszi hangszerét, és finomítgat, javítgat egy-egy nótán, hogy azt tökéletes mivoltában tudja átadni a fiatalabbaknak.

A Lele Józsi bácsival készült beszélgetést két részben hallgathatják meg, és az ún. sántaciterázást is meghallgathatják!
Íme:

-elsõ felvétel
-második felvétel (az elsõ folytatása)


Kónya-Kovács Otília

28. ZENÉSZBÁL

Muzslyán nagy hagyománya van a zenészbálnak, amelyet január utolsó napjaiban szerveznek meg. Az idén erre az alkalomra január 30-án került sor. A bál kezdetén a Petõfi Sándor MME citerazenekara várta be a vendégeket, majd a megnyitó keretében Tratnjek Stanko muzslyai plébános megáldotta a muzsikusok hangszereit, a bál részvevõit, és utána kezdetét vette a szórakozás. Fellépett a hagyományápolók zenekara, a Top Level, az Új hullám, a Buzogány, a Délibáb együttes és a Szivarvány tribute bend. A zenészegyesület tagjai minden évben jutalomban részesítik két idõsebb zenésztársukat, ugyanakkor elismerésben részesül egy fiatal, tehetséges zenészpalánta is. Az idei kitüntetettek Gera István és Kátai Mihály idõsebb zenészek és Liptai Csaba, fiatal tehetség.

A díjazottakkal készült beszélgetés!

k-ko


MEGKEZDÕDÖTT AZ ÉVI KÖZGYÛLÉSEK IDÕSZAKA MUZSLYÁN

Muzslyán, idestova tíz éve a MAKK (Muzslyai Amatõr Képzõmûvész Klub) kezdi meg az év elején a közgyûlések idõszakát. Így volt ez az idén is, ugyanis január 9-én, este megtartották évi beszámolójukat. A MAKK a 2009. évben is sikeresen teljesítette a betervezett akcióit, mondhatni túlteljesítettek, ugyanis a tervben beiktatott négy kiállítás helyett 16-on szerepeltek, ebbõl négy önálló tárlat volt, a többi pedig közös kiállítás. A MAKK tagjainak fõ célkitûzése, hogy a fiatalokkal foglalkozzanak. Minden vasárnap tíz órától délig van az alkotómunka a fiatalokkal, akik az elmúlt év végét igen sikeresen zárták, hiszen a Moj NIS folyóirat gyermekrajzpályázatán szépen szerepeltek, és ajándékokat is kaptak. Tavaly 23 taggal bõvült a klub, fõleg fiatalok csatlakoztak hozzájuk, és pillanatnyilag 292 tagot számlál a MAKK. A tavalyi év folyamán az amatõr képzõmûvészek két alkotótábort is szerveztek, és a képek eladásából befolyó pénzösszeget a legközelebbi táborra fogják költeni. Erre az évre is már elkészítették a terveket, négy kiállítást terveztek be, amelyek közül az elsõ a február 13-án megnyíló Valentin-napi tárlat lesz, majd azt követi az iskola évzáró kiállítás a gyerekek egész évi munkájából, amelyre júliusban kerül sor, majd a legnagyobb tárlat a búcsúi, és az év vége táján a decemberi kiállításra kerül sor. A tervben szerepel két alkotással egybekötött kirándulás is, az egyik a hagyományosan megrendezésre kerülõ majálisozás lesz, a másik pedig egy nyári kirándulás a Tisza-parti vadászotthonnál. Hallai Mihály a MAKK elnöke a közgyûlésen reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a referendum, hiszen a klubnak is – mint a többi 26 szervezetnek is - a legnagyobb támogatója a helyi közösség tanácsa, és ha nem lesz kiszavazva a 2%-os helyi járulék, akkor a munkájuk kérdésessé válik.
Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília




SZILVESZTEREZÉS 2009…

…vagy ha úgy tetszik, újévvárás, újévköszöntés 2010! A rosszmájú híresztelések ellenére MÉGIS megtartották a szilveszterezést a muzslyai Petõfi Sándor MME-ben. A hajnalig tartó, jó hangulatról a Buzogány együttes gondoskodott, a gazdag tomboláról meg a szervezõk. Volt közben lufis tánc, mulatás. Csak néhány röpke mozzanat e rendezvényrõl – képben


FIATAL MAKK-TAGOK ÉVVÉGI SIKERE

2009. év szeptemberében/októberében megjelent a MOJ NIS nevű folyóiratban egy gyermekrajzpályázat, amelyre a MAKK fiatal tagjai is több alkotást elküldtek. Hallai Mihály a MAKK elnöke elmondta, hogy néhány hétvégén alkottak erre a pályázatra, ugyanis nem volt teljes egészében meghatározva a téma, csak annyit kértek, hogy a decemberi szám fedõlapjára készüljön az alkotás. A MAKK-tagok közül a pályázaton részt vett az öt éves, óvodás Kristian Aæimaš, a harmadik osztályos Varga Szintia, Sári Roland, Szalma Eleonóra és Kónya Leon, valamint a negyedik osztályos Varga India, az ötödikes Andrea Aæimaš és a nyolcadikos Gera Karolina. A legjobb tíz fiatal alkotás közé bekerült Varga India rajza, amit meg is jelentettek a folyóiratban, de mindannyian kaptak jutalmat, mégpedig rajzeszközöket és felszerelést, amelynek nagyon megörültek a gyerekek. A MAKK elnökén kívül a gyerekekkel még Kátai Tibor foglalkozik, és vasárnap délelõttönként találkoznak, illetve alkotnak.

k-ko


KARÁCSONYI TALÁLKOZÓ
A muzslyai Nõk Klubja és a Szent Jeromos Bibliacsoport tagjai ma Karácsonyi találkozót szerveztek a Petõfi Sándor MME nagytermében. A karácsonyi ünnepek közeledtével egy kis alkalmi mûsort tartottak, amely keretében elsõként fellépett Süveg Tibor zenetanár, aki hegedûn elõadta az Ave Maria, és a Karácsonyi dalt. Utána az egybegyûlteket Palatinus Aranka a Nõk Klubjának elnökasszonya üdvözölte, majd Hallai Zoltán Muzslya helyi közösségének tanácselnöke köszöntötte a vendégeket. Ezt követõen megérkeztek a muzslyai betlehemezõk Varga Zoltán atya vezetésével, és elõadták betlehemes játékukat.
A Karácsonyi Találkozót az idén is megtisztelte jelenlétével msgr. dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök, aki Jézus születésének elsõ tanúi címmel tartott elmélkedést. A Nõk Klubjának tagjai kézimunkákkal ajándékozták meg a püspök atyát.
Az alkalmi mûsor keretében két fiatal népdalénekes is fellépett, a hároméves Süveg Emma gyermek- és karácsonyi dalokat adott elõ, Muhi Dániel a Szervó Mihály Általános Iskola nyolcadikos tanulója az alkalomhoz illõen karácsonyi énekekkel készült. Kardos Irén a Szent Jeromos Bibliacsoport tagja dr. Papp Lajos Az én Miatyánkom címû versét olvasta fel.
A vendégek Óbecsérõl, Moholról, Szenttamásról és Budiszaváról érkeztek (mintegy 40-en lemondták jövetelüket a zord idõjárás miatt), valamint hivatalosak voltak még a tanács tagjai és a helyi civil szervezetek képviselõi is.


Bõvebben...

k-ko



MIKULÁS-VÁRÁS A MUZSLYAI PETÕFIBEN

December 6-án délután a muzslyai Petõfi Sándor MME-be is megérkezett a Mikulás - két manóval karöltve. A Mikulás segédjeivel együtt táncra perdült, majd elvegyülve a gyerekekkel táncoltak, énekeltek. A Mikulás megérkezésekor még volt olyan gyerek, akinek sírásra görbült a szája, de a közös tánc után már felszabadultan mondták a versikéket, daloltak. A legfiatalabbaknak a Mikulás almát és cukorkát osztogatott.

Bõvebben...

k-ko


ÉVADNYITÓ A MUZSLYAI PETÕFI SÁNDOR MME-BEN

December 5-én tartotta meg évadnyitó ünnepségét a muzslyai Petõfi Sándor MME. Ebbõl az alkalomból az egyesület minden szakosztálya bemutatkozott. Elsõként lépett a közönség elé a hároméves Süveg Emma szólóénekes, aki gyermekdalokat adott elõ, valamint elõször táncolt a Petõfi színpadán a Pillangók mazsorett csoport, amelybe három-négyéves kislányok vannak. A fellépõk között volt még Bakos Kinga szavaló, a kis és nagy mazsorett csoport, Muhi Dániel népdalénekes, az Aprókák énekcsoport, a Margaréta leánykórus, a Pöngetõ citerazenekar, a vegyes kórus és a citerazenekar, továbbá több rövid jelenetet adtak elõ a színjátszó szakosztály amatõr színészei, ugyanakkor az egyesület mesemondója is színre lépett. Az ünnepségen kiosztották az arany plaketteket azoknak az egyéneknek, akik már évtizedek óta oszlopos tagjai az egyesületnek, akik aktívan részt vettek, illetve vesznek az egyesület munkában. Az idén Juhász Mária a vegyes kórus tagja, Kurunczi János, aki néhány éve még a színészek szakosztályában tevékenykedett (õk ketten betegség miatt nem tudtak jelen lenni az ünnepségen) és Bera József színész és a vegyes kórus tagja vehette át az arany plakettet. Dobó József elnök megköszönte a szakcsoportok vezetõinek, hogy egész éven keresztül foglalkoznak a gyerekekkel, felnõttekkel egyaránt, ugyanakkor köszönõlevelet adományozott a támogatóknak. A Petõfi berkeiben mûködõ Muzslyai Amatõr Képzõmûvészek Klubja az ünnepség alkalmából egy gazdag kiállítást rendezett.

Bõvebben...
k-ko



’56-RA EMLÉKEZTEK MUZSLYÁN
Október 22-én a muzslyai Petõfi Sándor MME és a Muzslyaiak Klubja közös szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Elsõként 18 óra 30 perckor szentmisét szolgáltattak a Mária Szent neve templomban, majd fél nyolctól a Petõfi nagytermében egy alkalmi mûsorra került sor, Emlékezzünk 1956 hõseire címmel. Történelmi méltatást mgr. Pósa Krisztián, történész mondott. Az esten felléptek a Szervó Mihály Általános Iskola tanulói, Bakos Kinga és Czirok Attila, a Petõfi, illetve a Sziveri János Mûvészeti Színpad szavalói, a Zenészek és Énekesek Egyesületének tagjai is színre léptek, valamint a mûvelõdési egyesületbõl a Margaréta leánykettõs és a vegyes kórus.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Babity János a Magyar Köztársaság szabadkai fõkonzulátusának konzulja és neje, továbbá Kovács Elvira a VMSZ parlamenti képviselõje, valamint az egyházi méltóságok, a városi tanács- és a helyi közösség tanácsának tagjai, a VMSZ helyi vezetõi, és a civil szervezetek képviselõi.
Mgr. Pósa Krisztián történelmi méltatást mondott 1956 kapcsán.
Bõvebben...

Kónya-Kovács Otília


ENAN EGYÜTTES KONCERTJE

A muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola alsós tanulói október 8-án délután a Petõfi Sándor MME nagytermében az ENAN együttes koncertjén vettek részt. Hogyan szórakoztak a gyerekek? Íme néhány fotó és egy videó!

k-ko


MUZSLYAI MEGEMLÉKEZÉS

Október 6-án este a muzslyai Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesületben is az aradi vértanúkra emlékeztek. A Mária Szent neve templomban egy szentmisét szolgáltattak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hõsei és mártírjai emlékére, majd azt követõen egy alkalmi mûsort tartottak az egyesület nagytermében. Közremûködtek a Szervó Mihály Általános Iskola diákjai, valamint alkalmi dalokkal fellépett a Petõfi vegyes kórusa és citerazenekara, valamint Muhi Dániel szólóénekes.

Bõvebben...
k-ko


LAUKA GUSZTÁVRA IS EMLÉKEZTEK

Amikor az aradi vértanúkra emlékezünk, így október 6-a táján, a muzslyai Petõfi Sándor MME minden évben Lauka Gusztávra is emlékezik, aki életének utolsó két évtizedét Nagybecskereken töltötte. Itt hunyt el 1902-ben, 83 éves korában.
1848-ban a Pilvax fiataljai közé tartozott, velük vett részt a forradalom elõkészítésében. 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány jegyzõje volt, 1849-ben pedig a Belügyminisztériumban miniszteri titkár.
A Lauka család sírboltjánál a Magyar Közmûvelõdési Egyesület 1937-ben állított Lauka Gusztávnak emléket, majd 1962-ben a muzslyai Petõfi Sándor MME újította fel az emlékét az írónak, koszorús költõnek.
A muzslyai Petõfi Sándor MME ezúttal is Lauka Gusztáv sírhelyén és a néhai házán is elhelyezte a kegyelet virágait.

k-ko


ALKOTÓTÁBOR VOLT MUZSLYÁN

Harmadik alkalommal szervezett egynapos alkotótábort a Muzslyai Amatõr Képzõmûvészek Klubja, a MAKK. A muzslyai Petõfi Sándor MME nyári színpadán ezúttal egy akadémiai festõ és 23 amatõr képzõmûvész jelent meg, akik több mint 30 alkotást készítettek el szeptembert 26-án, szombaton. A mûvészek fõleg olajfestményeket készítettek, meg néhányan pasztellel dolgoztak. Hallai Mihály, a MAKK elnöke összegezve a mostani tábort elmondta, hogy nagyon elégedett a munkákkal, és hozzáfûzte, hogy elsõként a helybelieknek mutatják be egy kiállítás keretében, majd más helyeken is tárlatot szerveznek a táborban készült munkákból. A képek megvásárolhatók, és a begyûjtött pénzbõl a következõ táborra szerzik be az anyagot. A legközelebbi ilyen jellegû alkotómunkát a jövõ év májusára tervezik.


Még több fénykép...

Kónya-Kovács Otília



KILENC ÉVES A MAKK
Augusztus 21-én ünnepelte kilencedik születésnapját a MAKK, azaz a Muzslyai Amatõr Képzõmûvész Klub. Ebbõl az alkalomból a Petõfi Sándor MME nyári színpada benépesült, szép számban eljöttek a tagok, a legfiatalabbaktól a legidõsebbekig, továbbá tiszteletüket adták a támogatók, a barátok, az ismerõsök is, akik eljöttek együtt ünnepelni. Hallai Mihály a klub elnöke elmondta, hogy pontosan 287 tagot számlál a MAKK, ebbõl 30-35 a felnõttek száma, akiktõl minden kiállításra kapnak (új) alkotásokat, a tagság többi részét pedig a gyerekek töltik ki. Az elnökség tagjai egyik legfõbb tevékenységüknek éppen a gyerekekkel való foglalkozást tartják. Minden vasárnap 10 órától délig alkotnak a klubban a gyerekek, a felnõttek pedig csütörtökönként találkoznak. Mint az elnök mondta, most az egyik legnagyobb kiállításukra, a muzslyai búcsú alkalmából megrendezendõre készülõdnek, utána pedig, szeptember végén megrendezik a harmadik alkotótáborukat.

Kónya-Kovács Otília

SZENT ISTVÁN-NAPI RENDEZVÉNY MUZSLYÁN

Muzslyán, a Tóth István utcában lévõ Szávió Szent Domonkos templomban tartották meg a helybeli Petõfi Sándor MME és a római katolikus plébánia által szervezett Szent István-napi rendezvényt. Az esti szentmisét Tratnjek Stanko plébános celebrálta Sándor Zoltán állandó diakónus segítségével. A mise közben megáldották az új búzából készült kenyeret, és megemlékeztek államalapító királyunkról, Szent Istvánról. A szentmise után egy alkalmi mûsort adtak a Petõfi tagjai, de közremûködött még a templom kórusa is. Vencel Júlia történelem szakos tanárnõ Szent Istvánról, mint történelmi személyiségrõl tartott egy rövid elõadást. A mûsor keretében fellépett Süveg Teodóra és Varga Lídia egy alkalmi dallal, gitáron kísérte õket Sándor Donát. Rácz Renátó hegedûn játszott, Kovács Lilla pedig hárfán adott elõ néhány mûvet. Sándor Zita Szent István-dalokat adott elõ, ugyancsak alkalmi dalokkal mutatkozott be a Petõfi vegyes kórusa is. A szentmise és az alkalmi mûsor után kiosztották a hívõk és a vendégek között az új búzából készült, megszentelt kenyeret.
Még több fénykép, videó-felvétel...
Kónya-Kovács Otília


Következõ oldal - korábbi hírek
 
web design Copyright © Fehér tó HÁKE, Lukácsfalva tel: 023 3885 150